Virginia Woolf: Mrs. Dolloway

Na, a Mrs. Dolloway-en is túl vagyok. Azért írom így, mert nem hagyott mély benyomást, sőt. Megint egy klasszikus, amit nem lehetett szeretni. Az igazat megvallva féltem is ettől, még mielőtt belekezdetem, sőt bármitől, Virginia Woolf tollából. De annyira nagy visszhangja van ennek a művének, és nem is volt túl vastag, gondoltam jó lesz ezzel kezdenem a próbálkozást.

A történet olyan kusza-összevissza volt, hogy nagyon nehezen lehetett követni. Amire biztosan emlékszem, az az, hogy Mrs Dolloway partit akar rendezni, és hogy meglátogatja egy Indiából hazatért régi szerelme Peter, aki még mindig oda van az asszonyért. Elméletileg a mű egy nap cselekményeit írja le, ám ez számomra nem volt érzékelhető.

A könyvben nem voltak fejezetek, de még csak elválasztó kihagyásokból is csak néhány. Nem tudtam, mikor vált jelenetet a könyv. Talán ezzel is magyarázható, amit már korábban is írtam, hogy nem könnyű követni a történéseket. Utána olvasás után kiderült, 2 önálló történetszál fut benne, amit így nehéz volt elválasztani. A szereplők nem voltak felvezetve, és nem lehetett tudni ki-kicsoda, vagy ki-kinek-a-kije. Itt újra előjön, hogy lehet nem ártana az a szereplőlista írása, amit már Andiamo párszor megjegyzett, hogy használ.

Nehéz róla írni, mert nem tudom, hogy valóban a könyv hibája-e vagy a figyelmetlenségemé. Tény, hogy nem BKV-n kéne olvasni, mert ez ettől komolyabb és nehezebb könyv. De attól függetlenül otthoni olvasás után is ugyanezt mondanám el róla valószínűleg. Ami nem jó, az nem jó. Úgy látszik, van valami ezekben a régi angol klasszikusokban, mert legutóbb a Hiúság Vásárával is szenvedtem, pedig annak néhány fejezete azért még érdekes is volt.  De Mrs. Dolloway esetében inkább az is lehet, hogy Virginia Woolf személyével volt a baj. Már az életrajza alatt sem jött le túl szimpatikusnak. De mondjuk ez teljesen szubjektív J.

A könyvhöz kapcsolódik még, és Nicole Kidman által Oscar-díjas film, Az órák. Én azt nemrég megvettem pont amiatt, hogy 3 ember élete szálát mutatja meg 3 különböző korban, az egyik éppen Virginia Woolf, aki írja a művet a másik pedig már olvassa a kész regényt. Mindhárom szereplő életét összeköti valamilyen formában az öngyilkosság.  Az igazság az, hogy én a filmet sem voltam képes befejezni. Majd lehet, adok neki még egy esélyt. Egyébként a film Michael Cunningham azonos című Pulitzer díjas regényéből készült.

Az idézetekkel még adós maradok, nem vagyok könyv közelben.

• …szeretteink nem bizonyulnak a számunkra jó társaságnak, ha betegek vagyunk.
• De lám, mások számára milyen könnyen elérhető az Isten, milyen sima a hozzá vezető út.
• …vajon nem a magánnyal járó előnyök egyike ez, gondolta, hogy az ember azt tehet, amit akar. Sírhat, ha senki sem látja.
• Bujkált benne-mögötte mindig valami rendkívüli, valami szokatlan. Talán nem is egyéb, mint hogy: afféle könyvmoly, aki nem mehet úgy látogatóba, hogy a könyv címét, mely épp az asztalon hever, meg ne nézze…
• Mert eljutott oda, hogy belássa végre: az egyetlen, ami szóra érdemes, nem egyéb, mint amit az ember érez. Az okosság – mit számít az okosság. Egész egyszerűen azt kell mondani, amit az ember érez.