…felkerül a kiskabát…szeptember

Hát szeptember nem lett a kedvenc hónapom. Túl sok minden történt, nem tudom azért-e vagy másért, de nem vettem egy könyvet sem. Ez az inaktivitás a blogon is meglátszódott. Az az igazság, hogy szeptember második felében még a könyveket és a könyves dolgokat is hanyagoltam, pedig máskor segítettek. Most nem.

„Formám nem volt elrejtve előtted, amikor titokban formálódtam és alakultam,
mintegy a föld mélyében.
Szemed látta alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind le voltak írva,
és a napok is, amelyeket rendeltél számomra, holott még egy sem volt meg közülük."

Zsoltárok 139: 15-16

Ford Madox Ford: A jó katona

Még tavaly vettem, a nyári akción ezt a könyvet, nem is tudom mit vártam tőle, olyan megláttam és megvettem történet volt, nem terveztem előre. Aztán azért kezdtem el olvasni, mert valami kicsi könyvet kerestem, ami könnyen belefér a nyári táskámba (a nyári táskám kisebb mint a téli, egy méretesebb könyvvel mindig megküzdök :)).

A történet elég jól indult, mondom milyen jó kis csalós történettel nézünk szembe. Csak ahogy folytattam az olvasását, kezdtem elveszíteni a fonalat. Fogalmam nem volt már hogy ki-kinek a kije. Utálom az olyat, ahol elvesztem a szereplők bemutatásánál. Sosem tudom, hogy én vagyok-e a hülye (figyelmetlen), vagy ilyen majom a könyv. Simán el tudom képzelni, hogy figyelmetlen voltam, mert a buszon és BKV-n való olvasás néha okoz ilyet, ha nem elég érdekes a könyv. Főleg hogy néha az eszem is máshol jár. De általában, amikor ilyet érzek, általában kiderül hogy a könyv /író is jócskán hibás, nemcsak én. A könyvet, még nyár elején befejeztem, de csak most jutottam hozzá, hogy összeszedjem magam (és gondolataimat) és írjak róla. Talán azért is, mert ilyen keveredés volt róla a fejemben.

A történet lényege, hogy az egyik pár nő alakja, és a másik pár férfi alakja viszonyt kezdenek, míg a két pár jó barátok. A megcsalt felek csak évek után jönnek rá a történtekre. Kiderül, hogy egyiküknek sem első, és talán azért is büntette meg őket az író, ugyanis előbb-utóbb mindketten öngyilkosok lesznek. Másképp, és részletesebben nem tudom összefoglalni a történteket, nem is nagyon lenne értelme. Talán pont ennek a rengetek szereplőnek a felvonultatásával volt nehéz követni a történetet. Utána olvasva, kiderült, hogy mégcsak nem is kronológiai sorrendben haladtak az események (mondjuk erre rá lehetett jönni, olvasás közben is), de komolyan, nem volt nyilvánvaló, hogy mi jelen mi múlt, ki valós, ki nem. Mégegyszer, lehet hogy csak én voltam figyelmetlen, de aki esetleg el akarja olvasni, az figyeljen erre, lehet jó ha elolvassa a részek tartalmát előre, és akkor jobban fel lehet fogni. Ha újra olvasnám, azt tenném. De nem fogom :).

Azért idézetek voltak benne:

• Ha kilenc esztendeig őriztem egy szép almát, amelynek rothadt a közepe, de csak négy nap híján kilenc év és hat hónap múlva fedeztem fel, hogy a belseje rothadt, nincs igazam, amikor azt állítom, hogy kilenc évig volt egy szép almám?
• …biztos hajlékunk tartóoszlopai közül legalább kettőnek a korhatsága láttán sose éreztem, hogy veszélyben az épület biztonsága?
• A becsületesség példái, amelyekkel az ember a fölünkön találkozik, éppolyan meghökkentőek, mint a becstelenségé.
• …nincs szerelmes férfi, aki nem azt várja el a nőtől, hogy bátorságát megacélozza, problémáit megoldja.
• Az igaz szerelem mindig önfeláldozást követel. Nem. De meggyőződésem, hogy az a szerelem lesz igazabb és tartósabb, amelyik önfeláldozással jár.
• Legtöbbünket a hiúság késztet rá ezen a földön, hogy megmaradjunk a tisztesség útján, ha ugyan megmaradunk.
• Minden házastársi kapcsolatban szerepel egy állandó tényező: a vágy, hogy jellemünk vagy életünk valamilyen gyönge pontját eltitkoljuk az előtt, akivel együtt élünk. Mert tűrhetetlen állandóan együtt élni olyan valakivel, aki észreveszi az ember apró gyöngeségeit. Ez csakugyan maga a pokol – ezért végződik olyan sok házasság boldogtalanul.
• Az acél normális körülmények közt kemény, csillogó anyag. De ha tűzbe tesszük, izzó vörös lesz, megpuhul, nem lehet hozzáérni. Ha még tovább hevítjük, elolvad.
• A társadalomnak, gondolom, fenn kell maradnia, és a társadalom csakis akkor maradhat fenn, ha az erényes és kicsit kétszínű átlagemberek boldogulnak, a szenvedélyesek, a nyakasok, a túlságosan őszinték pedig öngyilkosságra és őrületre vannak kárhoztatva.

Könyvtár polcok nélkül

Hmm, nem gondoltam volna, hogy ez ilyen közel van, de mégis. Floridában, a Műszaki Egyetemen van könyvtár. Még sincs egy darab polc sem. Hogyan?  A könyvtár nem tart fizikai könyveket, kizárólag elektromos formátumban, így jelenleg körülbelül 135 ezer e-bookot.

Az Egyetem egy újonnan nyílt iskola, ami ez éven várja első diákjait. Nyomtatott szavakhoz, az országos egyetemek közti kölcsön programon keresztül juthatnak a diákok, de az iskola erősen ajánlja a digitális könyvtár használatát. A könyvtárépület 11 ezer m², nyitott területű világos épület, ahol számítógépes terminálok, asztalok, és kényelmes helyek találhatók az olvasáshoz.

A könyvtárnak ugyanakkor van egy 60 ezer dolláros tartaléka is olyan könyvekhez, amik nincsenek meg nekik, így a diákok azokat is el tudják olvasni. Ha valamelyik e-könyv legalább 2x meg volt már tekintve, akkor az automatikus megvásárlásra is kerül a könyvtár által.

Mivel az iskola tudomány, technológia és matematika orientált, azért gondolták, hogy legyen a könyvtár is a technológia fejlődésével egyenértékű. Egyébként a könyvek nélküli könyvtár nem az első az Egyesült Államokban. Van egy nyilvános könyvtár Texasban, egy iskolai könyvtár Minnesotában, és 2 NASA könyvtár hasonló felépítéssel.

Nem tudom pontosan (vagyis igen), hogyan vélekedek az ötletről, megértem, mint új Egyetem, egyszerűbben megoldották a dolgokat digitálisan, de nem tudok elképzelni egy könyvtárat könyvek nélkül. Én amúgy is e-könyv ellenes vagyok alapvetően, abban nem lehet aláhúzni semmi, post-it-et beleragasztani, és ilyenek. Tankönyveknél pedig mindez duplán-triplán igaz, hiszen az ember azokat tanulás miatt lapozgatja. De például az a része a történetnek, hogy azokat a könyveket, amik nincsenek meg, de megtekintenek a diákok legalább kétszer, automatikusan megveszik. Nagyon helyes.