A
Firmin kisegérkés könyvre, már régebben felfigyeltem, egy random könyvesbolt
nézelődés közben, és elhatároztam, hogy majd megveszem. Aztán nemsokára be is
került az egyik Alexandrás százalékos akcióba, és akkor végre hozzám került. Nekilátni
csak nem olyan régen kezdtem el, de nagyon hamar el is olvastam. Nagyon
szerethető kis történet, lehet, hogy a patkányka miatt, aki akár egérke is
lehetne J.
Tehát,
a főhőse Firmin, egy patkánygyerek, aki legkisebbként születik az alomba, és
elég nyurga marad, mert a testvérei eleszik előle az ennivalót. Hamar rájön,
hogy nem csak testi adottságaiban különbözik a testvéreitől és a többi
patkánytól. Nem szereti a patkányok életét, és szinte semmit, amit képviselnek.
Nem szeret szemetet enni, és inkább álmodozik. Amikor megismeri a születési
helye varázsát, egy régi, nagy, számára labirintusszerű antikváriumot, teljesen
a könyvek szerelmesévé válik. Elolvas mindent amit tud, és nagyon megkedveli az
antikvárium tulajdonosát. Minden vágya, hogy ember lehessen, vagy legalább
megértesse magát velük, és tudjanak kommunikálni. Egy szerencsétlen gyilkossági
kísérlet után (tulajdonos, rájön, hogy patkány van a házban), Firmin csalódott
lesz, és elszökik. Megpróbál legalább süketnéma jelbeszédből megtanulni
ezt-azt, elmutogatni, de mancsai nem a legtökéletesebbek a feladatra. Annyira
jut, hogy „viszlát cipzár”. Menekülés közben baleset éri, és eltöri a lábát.
Végül megmentője akad, aki nem csak hazaviszi meggyógyítani, hanem lakótársává
és barátjává fogadja. A történetet tovább nem mesélem, szerintem ennyi éppen
elég ahhoz, hogy valaki eldöntse érdekli-e a könyv vagy nem.
Igazából
nem tudjuk mi a pálya Firminnel, hogy most ő igazából patkány-e vagy sem, és
számomra nem is derült ki 100%-osan a könyvből sem. Voltak rá célzások, de
nekem patkányként hihetőbb volt. Annyira aranyosan volt megírva a karaktere,
hogy legszívesebben bárki hazavitte volna, szerintem. Amikor pedig eltöri a
lábát és fáj neki, hát egyenesen sírhatnékom volt. Sajnáltam azt a kis
patkányt, aki más volt mint a többiek, és senki nem értette meg. Az író pedig
egyenesen nagy szavak tolmácsának állította be Fiirmint, ugyanis ez a patkányka
nemcsak kedves és aranyos volt, hanem okos és bölcs is.
Mindenkinek
ajánlom a könyvet, de különösen azoknak, akik szívesen olvasnak könyvekről, és
azoknak, akik szeretik az állatokat. Szerintem ez a tökéletes kombináció. És ha
már elérhetőségről, az Alexandra őrült akciósan árulja, most kevesebb mint
600Ft-ért kapható, úgyhogy szaladjatok megvenni!
Idézetek:
- Egyetlen pillantás elég volt ahhoz, hogy megmondja valakiről – a ruhájából, az akcentusából, a hajviseletéből, akár a járásából –, milyen fajta könyv való neki, mi az, amit szeret, és soha nem tévedett.
- Gazdájukkal együtt kellett volna eltemetni ezeket a könyveket, mint az egyiptomiak tették valaha, hogy utólag se fogdoshassa őket össze akárki – és hogy a távozónak legyen valami olvasnivalója az örökkévalóságon át tartó hosszú úton.
- A viszonzatlan szerelem éppen elég fájdalmas, de a viszonozhatatlan szerelem tényleg pusztító.
- Én nem vagyok az a fajta személyiség, aki anélkül bolondul meg, hogy tudná, bolond.
- Olvasmányimból megtanultam, hogy egészen borzasztó dolgokat tudunk művelni, ha unatkozunk, olyasmiket, amiktől aztán tényleg szerencsétlenek leszünk. Voltaképpen azért is tesszük ezeket, hogy szerencsétlenek legyünk, és ezzel végleg megszabaduljunk az unalomtól.
- …hogy ha nem szeretnéd újraélni az életedet, az azt jelenti, hogy elvesztegetted.
No comments:
Post a Comment