Wednesday, May 4, 2016

A kis herceg

A kis herceget már egy jó ideje elolvastam, de mivel „lemaradós” üzemmódban vagyok, minden lassan 2 hónapos késéssel kerül megírásra. Rosszabb esetben, amikor már nem is emlékszem arra, hogy mit akartam írni J. Amikor kiválasztottam, csak a mérete miatt tettem, nem azért mert annyira olvasni akartam, habár kicsit furcsán éreztem magam, hogy még mindig nem olvastam ezt az „oly fontos könyvet”.

Az igazat megvallva – és lehet sokan nem értenek majd velem egyet – ez a könyv túl van értékelve. Vagy csak nekem nem jött át.. Nem tudom. Olvastam, olvastam, de valahogy nem vágódtam hanyatt tőle. Vártam, hogy hátha jön az a nagy rész… De nem jött… Hol van? Vagy csak ez a „jól csak a szívével lát az ember…” szöveg annyira közhely lett, hogy már nincs hatása? Mert ha ez a nagy mondandója a könyvnek, akkor köszönöm, ez mégsem olyan nagy könyv. Vagy lehet a hossza miatt, ez az egyetlen könyv, amit még a „nem olvasok” típusú ember is elolvas, és akkor végre van neki is egy szuper komoly könyves élménye? Nem tudom.. Magyarázzátok meg, ha rosszul látom.. De annyi jó könyv van a világirodalomban, a magyar irodalomban is, amiben sokkal több és mélyebb mondandó akad. De nem egy, durván olyan 1 órás olvasmányban, a maga 100 apró kis oldalával... (fele pedig csak kép).

Egyébként ha csak egy ismeretlen kis könyvről lenne szó, amit úgy talál az ember, aranyos történetnek nevezném, inkább mesének. A kisherceg valamilyen távoli bolygóról eljut a Földre, és utazásai során néhány furcsa emberrel találkozik, akik mind jelképeznek valamit.. Valamilyen tulajdonságot, erényt. A kis herceg szerethető az egyszerűségével, és ártatlanságával. Bárcsak a legtöbb gyerek ilyen lenne, de sajnos az már máshol el van rontva (de ez nem az a bejegyzés). A pilóta is jó fej, tetszett, hogy megtalálta a hangot a kis herceggel.

Olvasható, és szerethető, de én életet megváltoztató, befolyásoló könyvnek nem nevezném. Inkább egy túlreagált és reklámozott történet, aminek a hírneve nem éri el a valós minőségét. Ellenkezni lehet, sőt jöhetnek a magyarázatok is, ha valaki másképp látja :).

Még a könyv kiadásáról megjegyezném, hogy amit olvastam az a Helikon, Takács M. József által újrafordított zsebkönyve.

Idézetek:

  • Mielőtt megnőnek, a majomkenyérfák is kicsiként kezdik.
  • A virágok szavát soha nem szabad meghallgatni. Jobb, ha csak nézzük őket, és beszívjuk az illatukat.
  • Mindenkitől csak azt lehet elvárni, amit az illető képes megtenni. A tekintély legfőbb alapja az ésszerűség… Azért van jogom megkövetelni az engedelmességet, mert parancsaim ésszerűek.
  • Mert az ember lehet hűséges is, meg lusta is egyszerre.
  • A beszéd sok félreértés forrása lehet.
  • Mindörökre felelős vagy azért, amit megszelidítettél.
  • A víz néha a szívnek is jót tehet.

2 comments:

  1. Teljesen egyetértek, és olyan jó, hogy van valaki rajtam kívül, aki szintén úgy gondolja, hogy ez a könyv túl van értékelve. Eddig mindig olyan ferdén néztek rám, hogy hát ez egy klasszikus, hogy mondhatok én ilyet... Jó, jó, vannak benne szép, nemes gondolatok, de alapvetően szerintem eléggé semmitmondó. Ráadásul nincs egy keret, ami közrefogná a történetet, csak lebeg a nagy semmiben... Én ki nem állhatom, kizárt dolog, hogy még egyszer a kezembe vegyem.

    Egyébként szerintem is az a helyzet ezzel a könyvvel, amit te is írtál, hogy ezt még az is el tudja gyorsan olvasni, aki egyébként nem szokott, és legalább elmondhatja, hogy volt a kezében egy klasszikus...

    ReplyDelete
    Replies
    1. Örülök, hogy ezt írod, mert én is azt hittem, hogy majd lehurrognak, hogy hogy mondhatok ilyet a kis hercegről.. Eddig mindenki annyira szerette. És igen, olyan se eleje se vége, ahogy mondod..

      Delete