Könyvfesztivál 2016 – 2 szarvas a ködben

Egy rövid összefoglalót írnék az idei Könyvfesztiválról. Nem túl hosszút, mert nem úgy sikerült ahogy terveztem, vagy nem tudom mi lehet a gond az utóbbi években a könyvfesztivállal. Vagy velem. Mármint, a programok között még mindig találni 1-2 érdekességet, de a könyvvásár egyszerűen nem jön össze nekem.  Pedig egész listával mentem, amiket meg akartam venni és direkt hagytam a könyvfesztiválra. Hát az ötös listámról egyet sem sikerült megvennem. 2-2 könyvre pályáztam a Kossuth kiadónál és a Librinél. A Kossuthnál ugyan megtaláltam mindkettőt – az egyik az éppen aktuális sorozatuk egyik része lett volna – de 1 darab kiállított példány volt csak belőle. Mikor kértem őket, hogy  hozzanak már ki hátulról egyet, ami nincs összemancsolva, próbálkoztak, de üres kézzel tértek vissza. A válasz az volt, nem hoztak többet, most nem erre koncentráltak. Hát ha az épp aktuálisan futó sorozatukra nem koncentrálnak, akkor kérem szépem, mire? Így a másik könyvet is otthagytam. Szolgálják ki az öreg népséget, akik mint a tetűk nyüzsögtek egy nagy doboz 500 forintos, gőzöm nincs milyen magazin felett, amihez talán ?sütőforma? volt az ajándék. Aztán, ahogy a könyvfesztivál társam mondta, azokat a dolgokat hozzák ki, amit máshol nem tudnának eladni. Hát valahogy így...

A Librinél akkora tömeg volt, hogy még szétnézni is nehéz volt, pedig én már megtettem reggel, később csak mégrosszabb lett. De ott is szomorúan konstatáltam, hogy nem találom a keresett példányokat… Nem is fűznék hozzá túl sok mindet. A Librihez kapcsolódik egy másik csalódás is, ami Gárdos Péter dedikálását illeti. Direkt elcipeltem a példányomat, hogy aláírathassam vele, és nem sikerült. Ez mondjuk nem az ő hibájuk volt, hanem mert egyidőben volt Egressy Szarvas a ködben könyvbemutatójával. És mindössze fél óráig tartott L. Ha előre tudom, hogy Egressynél a terembe sem tudunk bejutni időben, mert az előző előadás elhúzódott… Már 10 perce kellett volna a könyvbemutatónak kezdődnie, de csak akkor nyílt a terem ajtaja, és kezdtek szállingózni az emberek ki. És valahogy csak jöttek meg jöttek.. Eltartott majd újabb 5 percig mire mindenki kijött, utolsóként – mint később számomra kiderült -  az embertömeg vonzáspontja – Saul fia Nemes Jeles László. Kijött, feltette a napszemüvegét mint egy világsztár és a Millenáris hangárja helyet legalábbis Los Angelesben menekülne a papparazzik elől.

Így kezdődött el végül kb. 15 perces késéssel Egressy bemutatója, ami – Veiszer Alindát leszámítva egész jó volt. Még mindig nem értem miért kell ezt az asszonyt mindenhova küldeni, ennyire nem tudnak találni  egy másik munkatársat, aki tud 5 kérdést kérdezni a könyvből és aztán kussol, ugyanis talán a néző-hallgató közönség nem rá kiváncsi..? Az író el tudja húzni az időt, többre nem is lenne szükség. De Alinda csak olvas fel részleteket a könyvből, és próbál magyarázni az író helyett. De hát Egressy nem így tette. Mesélt a könyv keletkezésének történetéről, és arról, hogyan kapta a címét. Szereti visszahívni valamelyik régebbi műve mellékszereplőjét, így kapta Anna is ezt a regényt. Elmondta, hogy valóban megismerkedett egy anyakönyvvezetővel (a főszereplője foglalkozása), és nagyon sok mindent tőle vett át a könyvbe. Sokáig rejtelmes marad Anna személyisége, az nyilvánvaló, hogy pszichikailag labilis, de az olvasó sokáig nem tudja ledönteni, hogy a képzelgései, a paranoiája és üldözési mániája valós-e vagy csak kitalálja. Tényleg veszélyben van Anna? A többit az olvasóra bízzák és nem elemzik tovább. Megtudjuk, hogy Ázriel angyalt úgy választotta a könyvbe, hogy kiválasztotta, melyik angyalnak van a legjobb neve J. És megtudhatjuk, hogy szerepel a könyvben Jócsaj Eszter is. Igazat megvallva, nem olvastam még Egressytől semmit, és nem is feltétlenül akarok, de ez a mű, így a bemutató után kicsit felkeltette az érdeklődésemet. Lehet, hogy ezt majd valamikor elolvasom. És ha tudtam volna, hogy lesz olyan jó fej, és felhasználja az előadásra szánt utolsó 5 percet arra, hogy még ott dedikálja a megvásárolt könyveket, akkor én is vettem volna korábban.

A másik előadás, a már rendszerré vált Vámos Miklós könyvbemutató volt. Ez alkalommal, az Álmaimban valahol című könyvét analizálta egy álomszakértő klinikai szakpszichológussal. Ez valahogy kissé kevésbé volt érdekes, mint máskor. Talán azért mert a nő többet beszélt, és talán már valóban arra vetültek, hogy Vámos mondott egy álmot, a nő meg próbált rá reagálni. Nem is feltétlenül mondanám, hogy pontosan, inkább kissé közhelyesen. Hogy a víz azt jelenti, hogy elmos valamit meg ilyenek.. Na de visszatérve a könyvhöz, 4 novellából áll, amiből azt hiszem az egyik egy kisregény. Ezek után, konkrét példákkal magyarázza egyes részek keletkezési történetét, jelen esetben konkrét álommal.  

Hát körülbelül ennyivel tudnám összefoglalni a könyvfesztiválos élményeimet. Az előadásokat most is szerettem, de könyv vásárlással most is bajban voltam. Persze Saul fiát még aztán 3x is láttam ott bóklászott magában, Gárdos Péter meg nem maradt volna 5 perccel sem tovább. Mondjuk lehet nem értem volna vele semmit, mert nem tudtam hogy néz ki :D. Végül 2 könyvet vettem, olyanokat, amik ráértek volna ha később is veszem meg őket, nem valószínű, hogy a közeljövőben elolvasom őket. Az egyik a Csernobili imák, a másik pedig Az ítéletidő.