Sokk és csalódás. Bob Dylan nyerte az irodalmi Nobel-díjat

Olvasom, és sokkolódom. Bob Dylan nyerte az irodalmi Nobel-díjat. Hirtelen, azt hiszem, rosszul olvasom, biztosan van egy hasonló nevű író is, akiről nem tudok (hiszen maj’ minden éven olyan nevek kerülnek elő, akikről csak keveset tudni). De Bob Dylan? És mégis. Ő az. Még mindig az első perc sokkja. Mit keres Bob Dylan az irodalmi Nobel díj közelében? Igazat megvallva nem ismerem a dalait. De nem azzal van a baj. Hanem, hogy erre biztosan vannak zenei díjak. De OK. Ő írja a dalait. Ez akkor olyan mintha egy versíró nyert volna, akinek megzenésítik az írásait. Próbálom elfogadni. Bekapcsolom a youtube-ot. Random válogatok a dalai között. Kettőt meghallgatok, egyik sem tetszik. Mondjuk addig el sem jutok, hogy felfogjam a szöveget, mert már a zenei stílus sem jön be. Lehet rosszul választok. Kérek pár dallistát, amire illik a meghatározás: “for having created new poetic expressions within the great American song tradition”. Nem tudom, mit hallgassak?

És most disrespect nélkül. De ennyire nem tudták kinek adni a valódi írók közül? Vagy mi volt a baj? Ezért tolták el egy héttel a kihirdetését? Azt hiszem sosem tudjuk meg. Vagyis, lehet 50 év múlva (akkor kerül nyilvánosságra, hogy kiket jelöltek). Nekem leginkább azzal van a bajom, hogy miért  veszik el, ezt a nagyon fontos díjat, a valódi íróktól. Inkább bele sem gondolok, hogy aki évek óta vár, hogy hátha sorra kerül, mit érez. Bármynnire próbálok pozitív maradni, és keresni a jót benne, azon kívül, hogy igen ez akkor egy vers, amit el is énekelnek, nem találok. Indokot. Ne vegyék már el az íróktól, így is csak egyszer osztják egy évben. Számomra teljesen elvesztette ez a díj a komolyságát. Csalódott vagyok. És lehet, hogy ez sokaknak tetszik, és nagyon sok pozitív hozzászólást olvasok, de szerintem akik olvasnak, és figyelemmel kísérnek könyveket, azok nagyrészének ez felfoghatatlan vicc. Majd ha megszeretném venni a 2016-os irodalmi Nobel díjasának a könyvét, veszek egy CD-t? Tudom, tudom Bob  Dylant már az iskolákban is oktatják (ennek a helyességéről is lehet érdekességeket olvasni), és azt is tudom, hogy amerikaiak inkább örülnek ennek – hiszem már csipogtak, hogy milyen régen nem nyert amerikai irodalmi Nobel díjat, de ez így nem helyes. Nevezzetek maradinak, vagy butának, de szerintem a svéd akadémia elkanyarodott a díj és az kitüntetés alap koncepciójától. Inkább egy teljesen ismeretlennek, de annál jobbnak adták volna, és ezzel is gazdagodott volna a világ, és az irodalmi tudat.

Irodalmi Nobel díj előtt 2015

Az idei év Nobel díj kiosztására csütörtökön kerül sor Stockholmban, helyi idő szerint délután 1 órakor. Mint minden évben, most is 600-700 irodalmi egyén vagy szervezet adja le a voksát, a szerintük legkiemelkedőbb szerzőre, és a 200-ra szűkített jelöltekből a Nobel bizottság választja ki a befutókat. Nyáron a lista mér csak 5 egyénből állt.

Mint minden évben most is elmondják, hogy nagyon nehéz a választás, mert túl sok remek szerző van, és a világ túl nagy. Arról nem is beszélve, hogy évente újak és újak kerülnek elő. A Svéd Akadémia titkára szerint, még egybehangzó döntés sosem volt, és ha úgy alakulna, az nagyon furcsa lenne.

Legnagyobb esélyeseknek a fehérorosz Svetlana Alexievich (Voices from Chernobyl – monjuk így érthető) számítják, együtt, a már veteránnak számító Murakami-val, és a szintén visszatérő kenyai Ngugi wa Thiong’o. Az amerikai közül Philip Roth és Joyce Carol Oates lehet esélyes, ahogy az ír John Benville is. A fogadóirodák bejelentettek 2 „fekete pétert” is, mivel a szerintük növekvő esélyei lehetnek akár a magyar Krasznahorkai Lászlónak, vagy a koreai Ko Un-nak.

Magyar képviselettel, szerintem mindenki jobban várja az eredményeket, habár személyesen úgy gondolom, nem fog újra magyar nyerni. Annak ellenére, hogy köztudott, hogy az Akadémia inkább a kisebb országok, vagy inkább a nem „english-speaking” szerzőket részesít előnyben, úgy gondolom, nagy a paletta ahhoz, hogy másik ország is helyet kapjon. Sőt, helyet is kellene. Talán ezért is van az, hogy az amerikaiak nem nagyon törődnek az irodalmi Nobel díjjal. Mert számukra lezárulnak az angolul beszerezhető könyvekkel az olvasmányuk, és mivel nem angolul írott könyvek minimális százaléka kerül lefordításra, ezért nem is nagyon törődnek velük. Emlékszem, amikor pár éve Alice Munro nyert, minden külföldi oldal és szociális oldal tele volt vele. Persze, mert Kanadában angolul ír. Aztán jött Patrick Modiano, akiről kuss volt, mert persze hogy nem ismerték. Azt hiszem aztán kezdték fordítani a könyvei nagyrészét angolra.

Na, kicsit hosszúra sikeredett. Minden éven várom, kit hoznak ki győztesnek, mivel általában valami új-új névre lehet akadni, akiről esetleg keveset vagy még annyit sem tudunk. Én örülnék, ha a fehérorosz nyerne, mivel – ha jól tudom – magyarul még nem jelent meg a Chernobyl-os könyve, és azt szívesen elolvasnám. Ha nyerne, tuti kiadná valamelyik kiadó :). BTW, az Európa kiadónak előkészületben van Joyce Carol Oates könyve, lehet ő már tud valamit? ;-)