Befejeztem a Ken
Kesey, Száll a kakukk fészkére című klasszikus könyvét. Hát, mit mondjak? Igazat
megvallva nem tudom mit esznek rajta az emberek. Nekem eléggé zavaros volt, és
eseménytelen. Persze, ez megint egy olyan olvasmányom volt, amit BKV-n
olvastam, és tudjuk akkor hajlamos vagyok nem figyelni annyira. De szerintem
nem ezzel magyarázható. Nem lehetett tudni ki-kicsoda, sok volt a szereplő és
kevés történetük volt, hogy megismerjük őket.
A történet maga
egy pszichiátriai kórházban játszódik, ahová hosszú oldalak bevezetése után
megérkezik McMurphy, aki nem akar követni a számára értelmetlen utasításokat a
nővérektől. Hamar a kórházi betegek vezérévé válik, a személyzet pedig
idegesítőnek találja. Elégedetlenkedik a tv műsort illetően, hajókirándulást
szervez, de megismeri a sokk-terápia módszereit is, majd végül ő is lobotómia
áldozata lesz.
Nem akarom én
lehúzni ezt a könyvet na, de számomra nem az volt, mint amit vártam tőle. Ennek
ellenére még ebben is találtam egy valamire való idézetet:
- Gondold csak meg: minél őrültebb az ember, annál nagyobb lehet a hatalma. Vedd Hitlert. Tébolyban az erő.
No comments:
Post a Comment