Egy interjúba
bukkantam a Strand könyvesboltról, vagyis inkább az ott dolgozóról,
élményeikről, kedvenc történetükről, véleményükről, és a könyvekhez vagy az
olvasáshoz való viszonyukról. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy voltam
már a Strand-ben, és bizony a következő amerikai utamat is NYC érintésével
szeretném véghezvinni, csak hogy visszamehessek. És igen, azért mert annyira jó.
Amit
tudni kell róla, az hogy NYC-ben található, 18 mérföldnyi könyveiről híres.
Megtalálhatók a legújabb darabok, használt kincsek, vagy régi ritkaságok. Könyveken
kívül a legkülönbözőbb könyves- és olvasással kapcsolatos dolgokat árusítják,
valamint kint fel van állítva egy polc, ahol filléres könyvek közül
válogathatnak az arra igyekvők. 1920-ban, egy akkor 25 éves vállalkozó kedvű,
és könyveket szerető fiatalembernek, Ben Bass-nak köszönhetjük a megalakulását.
Mindössze 300 saját, és 300 kölcsönkért dollárból indította az üzletet.
Akkoriban, ez a része a városnak a „könyv sornak” volt becézve, a 48 különböző
könyvárusával.
A hely
lassan már kezdi kinőni magát, a könyves polcok hadai egymás mellett
sorakoznak, roskadoznak és valóban ritka, hogy valamit ne találjon meg az
ember. A jó pedig az, hogy minden könyv olcsóbb benne, mint alapjáraton a
könyvek ára. Annakidején a Borders-ben tudtam úgy vásárolni, hogy olcsóbban,
mint ami rá volt írva, azóta pedig itt. A hely rendszeresen tart könyves
rendezvényeket és más programokat. Az akcióikról pedig inkább nem is beszélek.
Amikor én ott voltam, 50 dollár feletti vásárláshoz egy Strand-es vászontáska
volt az ajándék. És vajon ki volt az, aki 2 este is még visszament könyvek után
szimatolni? J
A
nyilatkozatokba most annyira nem akarok belemenni, mindenki elolvashatja, az
eladók válaszát, azokra a kérdésekre, hogy mit változtatnának meg a boltban
(valaki például egy olyan részt tenne a boltba ahol a kutyusunkkal együtt
tudunk olvasni – big like!), vagy melyik a kedvenc részlegük. A kedvenc
kérdésemre a válaszokat azért mégis leírom pár mondatban. A kedvenc furcsa,
állandó vásárlójukról kérdezték őket. Ami, NYC lévén nem nagy csoda, de van az az
állandó vásárlójuk, aki mindig magában beszél, hogy megint hogyan rendezték át
a polcokat, és van az a kutya, aki már tudja hol tartják a jutalomfalatkákat
neki J. Lehet őket nem szeretni?
A
cikket itt tudják elolvasni azok, akiket érdekel.
No comments:
Post a Comment