Nap, eső, hinta, kutya, palacsinta, fánk, jegeskávé

A túl sok könyvvásárlós június után, már előre féltem a júliustól, amikor tudtam, hogy elkezdődik az Alexandra nyári akciója. Az első könyvemet mégsem ennek apropóján szereztem meg. Még június végén bookdepository-n ólálkodtam, és láttam, hogy a Go set a watchman féláron van. Igaz, nem a US edition volt, amit én szerettem volna (sokkal jobban tetszik a borítója), de mivel egy ideje arra már azt írták, hogy nem is lesz, így – jó akció lévén – ezt a példányt rendeltem meg. A könyv meg is érkezett júliusban (a könyvjelzője mellesleg béna – a bookdepositorisok, elkezdték a kifestős könyvjelzőket gyártani, amivel legutóbb még nem is volt gondom, mert ilyen kis robotok voltak rajta, de most valami ronda sárkány…).

A második könyv már tényleg az Alexandra akcióhoz kapcsolódik. Egyébkén nem volt nagy szám az akció. Minden évvel, egyre biztosabb vagyok benne, hogy a könyvek 80%-a ismétlődik, és aztán hozzáadnak pár újabb darabot, amiktől meg szeretnének szabadulni. És mivel én már jó pár éve lojális vásárlója vagyok az Alexandra kiárusításnak (is), lassan már unalmassá válik a kínálat. Amit meg akartam venni, már megvettem korábban. Aztán persze ott van az a néhány újabb darab, amit én még valamikor teljes áron megvettem, és meglátom pár száz forintért az akcióban. Mint most is. 2 könyvről van szó, mindkettő remek, és még egyikről sem volt időm írni, de igyekszem ezeket előre venni, és még amíg tart az akció, bepótolni. Így azoknak, akiknek megtetszik, még meg tudják venni J. Ja, és visszatérve, hogy melyik könyvet vettem az akcióban, az Elizabeth Wurtzel, Prozac nation (Prozac ország) könyve lett.  A filmet már láttam nagyon régen, aztán gondoltam kevesebb mint 1000Ft-ot, ez a könyv is megér :).

Egyébként elég hihetetlen, hogy már csak a kevésbé jó hónap marad a nyárból. Kicsit sok volt az eső mostanában… Még szerencse, hogy szeretem a szeptember-december időszakot, ami a nyár után következik. Ahogy az észre is vehető, egyre kevesebbet írok, és annak ellenére, hogy valamit azért mindig olvasok, nem találok rá időt, hogy mindenről írjak. Próbálom felhozni magam, de ahhoz legalább 2 hét semmittevés kéne. Szinte sosem vagyok otthon, amikor meg esetleg otthon vagyok, akkor tuti nincs nálam laptop. Úgyhogy nem hogy nem írok semmit, de még csak internetezni is alig-alig érkezek. Na de nem baj, majd felhozom magam.