A vonaton ma
reggel, mellettem egy fiú elővett egy kopottas régi típusú könyvet. A könyv nem
volt rossz állapotban, sőt eléggé megbecsült volt, csak látszott rajta hogy nem
most vette a Libriben, hanem kb. nagymama könyvtárjának polcáról vette le. Mint a Bibliák. Még olyan kis könyvjelző szalag is volt hozzá. Kíváncsivá tett, hogy
mi lehet az, mert így ennyi látásból verses könyvnek tippeltem. És valóban az
volt! Tóth Árpád versei (ezt akkor lestem le, amikor lerakta az asztalra).
Nagyon tetszett
nekem ez tett, ezért is írok róla. Nem gyakran látni verseskönyvet (!!) olvasó
fiúkat. És hogy valóban olvasgatta azokat a verseket. És sorba mehetett, mert
használta a könyvjelzőjét is. Érdekes. Mert én lánylétemre is versekből csak
olyanokat olvasok el amiket szeretek. Vagy csak úgy lapozgatnék. Szerintem
sosem lenne türelmem végigolvasni egy egész kötetet. Hát csak ezt akartam
leírni, mert nagyon tetszett ez a fajta foglalatosság.
No comments:
Post a Comment