Jön az ősz...

Ebben a hónapban már írtam egy bejegyzést a kapott ajándékomról, az Orwell élete könyvről, de még korábban vettek nekem egy másik könyvet, Virginia Woolf-tól, az Éjre nap címűt. És mivel arról még nem írtam, és vége ennek a hónapnak is, meg a nyárnak is, ezért itt volt az ideje. Nem tudom milyen lesz, egyenlőre nem is érzem a sürgetést hogy elkezdjem. Majd természetesen beszámolok róla.

Kellemes meglepetés a vonaton

A vonaton ma reggel, mellettem egy fiú elővett egy kopottas régi típusú könyvet. A könyv nem volt rossz állapotban, sőt eléggé megbecsült volt, csak látszott rajta hogy nem most vette a Libriben, hanem kb. nagymama könyvtárjának polcáról vette le. Mint a Bibliák. Még olyan kis könyvjelző szalag is volt hozzá. Kíváncsivá tett, hogy mi lehet az, mert így ennyi látásból verses könyvnek tippeltem. És valóban az volt! Tóth Árpád versei (ezt akkor lestem le, amikor lerakta az asztalra).

Nagyon tetszett nekem ez tett, ezért is írok róla. Nem gyakran látni verseskönyvet (!!) olvasó fiúkat. És hogy valóban olvasgatta azokat a verseket. És sorba mehetett, mert használta a könyvjelzőjét is. Érdekes. Mert én lánylétemre is versekből csak olyanokat olvasok el amiket szeretek. Vagy csak úgy lapozgatnék. Szerintem sosem lenne türelmem végigolvasni egy egész kötetet. Hát csak ezt akartam leírni, mert nagyon tetszett ez a fajta foglalatosság. 

Ajándékokat kaptam :)

Tegnap ajándékot kaptam. Orwell élete könyvét és egy úgy ceruzát, hogy legyen mivel aláhúzogatnom, és még bocis is. 

Most csak ennyi. Igyekszem olvasni is, de a nyár miatt valahogy lassabban megy mert sokat mászkálok valahogy. De majd jönnek-jönnek a könyvbeszámolók is.

Egy polc ahol jól megférnek egymás mellett a szlovák és a magyar könyvek

A rövidke nyaralásom, ami még 24 óráig sem tartott, azért tartogatott meglepetéseket. A kis szállás, ahol megszálltunk és a könyvespolc. Nagyon jó volt ilyesmit látni a Magas-Tátrában. Ahol a polcon a szlovák könyveken kívül, Mikszáth, vagy Móra is megtalálható volt. Nem tudom, hogy kerültek oda, hogy a tulajnak volt-e valami magyar háttere, vagy a megszállók hagyták ott a könyveket az évek során, esetleg csak beszereztek néhány régi könyvet, csak hogy kicsit „feldíszítsék” a folyosót, és nem érdekelte őket milyen könyvek. Mondjuk ezt kizárnám, mert a többi része a szállásnak elég elhanyagolt volt, ami a részleteket illeti. Azért ettől függetlenül, hogy akarva, vagy akaratlanul csinálták nagyon tetszett, és szerintem ezért megérdemelte ezt a posztot.